A latin eredetű Dorothea régi magyar változata.

A Dorothea név keletkezésének legendája szerint egy ókeresztény leány édesapjának neve Dorus, édesanyjá&e

Dóron + theosz Isten ajándéka

Védőszentje Szent Dorothea egy előkelő görög családból származott, Kr. e. III. században élt. Keresztény hite miatt megkínozták, majd halálra ítélték. Amikor a vesztőhelyre vitték, egy járókelő gúnyolódva kérte, hogy küldjön neki virágot a Paradicsomból. Dorothea halála pillanatában egy bíborpalástba burkolt, csillagkoszorús ifjútól gyönyörű kosarat kapott. Ezt küldte el virágokkal, gyümölcsökkel megrakva a gúnyolódóknak. A művészetben Szent Dorottyát gyakran ábrázolják rózsákkal, amelyeket a fején koszorúba fonva visel. Dorottya a kertészek és a virágárusok védőszentje, neve napján virágot és almát szentelnek a templomokban.

A Dorottya már a XVI-XVIII. században igen gyakori név volt, később veszített népszerűségéből, ez talán Csokonai vígeposzának komikus vénkisasszony figurájának is köszönhető. A XX. század utolsó évtizedében vált ismét kedveltté. Más nyelveken is gyakori név, az angolok Dorothea, Dorothy, a franciák Dorothée, a németek Dorothea, az olaszok és a spanyolok Dorotea formában viselik.

A népszokás szerint Dorottya napján az asszonyoknak nem szabad dolgozniuk, például ha ezen a napon varráshoz fognak, megfájdul az ujjuk.

A Dorottya-játékok a XV. században terjedtek el. Céhinasok, iskolások, bányászok adták elő Dorottya legendáját, később farsangoló elemekkel is kibővült a játék.

A népi időjóslásban fontos napnak számít Dorottya napja. Azt tartják, hogy ha dorottya napján fagy van, akkor Zsuzsanna napján olvadni fog. "Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja."

• Kanizsai Dorottya (főúrnő)
• Geszler Dorottya (modell, műsorvezető)
• Udvaros Dorottya (színésznő)